Tényleg mindent felezni kell? 4+1 gyakori kérdés a válás vagyonmegosztással kapcsolatban

Egy válás a vagyonmegosztás kérdésével még komplexebbé válik az egyébként is megterhelő élethelyzet. Mi lesz a közös házzal? Ki maradhat az ingatlanban? Valóban mindent fele-fele arányban kell megosztani? És mi lesz azzal a pénzzel, amit az egyik fél még a házasság előtt tett bele a közös otthonba?

Családjogra és válásokra szakosodott ügyvédként az alábbiakban közérthetően válaszolok a válás vagyonmegosztással kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdésekre.

1. Válás vagyonmegosztással: tényleg minden fele-fele?

Ez az egyik leggyakoribb kérdés, egyben félreértés. 

A Polgári Törvénykönyv 4:37. § (1) és (3) bekezdése szerint házastársi vagyonközösség esetén közös vagyonba tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. A házastársi közös vagyon pedig a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy váláskor minden egyes vagyontárgyat fizikailag ketté kell osztani.

Elképzelhető például, hogy az egyik fél tulajdonába kerül az ingatlan, míg a másik fél más vagyontárgyakat vagy pénzbeli kiegyenlítést kap. A vagyonmegosztás során tehát nem feltétlenül az egyes tárgyakat kell „felezni”, hanem a teljes vagyoni helyzetet kell rendezni.

A Ptk. szerint annak meghatározásánál, hogy az egyes vagyontárgyak melyik házastárs tulajdonába kerüljenek, a bíróság elsősorban a házastársak egyező nyilatkozatát veszi figyelembe.

A díjmentes konzultációért kattintson ide!

2. Ha a lakás csak az egyik házastárs nevén van, akkor az automatikusan az övé?

Nem feltétlenül.

A vagyonmegosztás egyik legfontosabb kérdése nem pusztán az, hogy kinek a neve szerepel egy vagyontárgyon, hanem az is, hogy mikor és milyen forrásból szerezték azt.

A Ptk. 4:40. § (1) bekezdése szerint a vagyonközösség fennállása alatt a házastársak vagyonában meglévő vagyontárgyakról – eltérő törvényi rendelkezés hiányában - azt kell vélelmezni, hogy a közös vagyonhoz tartoznak.

Ezért például egy, a házassági életközösség alatt megszerzett ingatlannál önmagában abból, hogy csak az egyik házastárs szerepel tulajdonosként, még nem feltétlenül következik, hogy a másik félnek ne lehetne vele kapcsolatban vagyonjogi igénye.

Minden esetben meg kell vizsgálni a szerzés időpontját, körülményeit és forrását.

3. Mi számít különvagyonnak?

A válás vagyonmegosztással nem jelenti azt, hogy a házastársak teljes vagyona automatikusan közös.

A Ptk. alapján különvagyon lehet többek között:

• a vagyonközösség létrejöttekor már meglévő vagyontárgy;
• a vagyonközösség fennállása alatt örökölt vagyontárgy;
• az egyik házastársnak ajándékozott vagyontárgy;
• a személyét ért sérelemért kapott juttatás;
• a személyes használatára szolgáló, szokásos mértékű vagyontárgy;
• valamint a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyon helyébe lépő érték.

Egy egyszerű példa: ha az egyik házastárs a házasság alatt örököl egy ingatlant, az főszabály szerint nem válik pusztán a házasság miatt közös vagyonná.

A valós élet azonban ritkán ennyire egyszerű.

Mi történik például akkor, ha az egyik fél örökölt 20 millió forintot, majd ezt a pénzt a házastársak közös otthonának megvásárlására vagy felújítására fordították?

Ilyenkor már felmerülhetnek a közös vagyon és a különvagyon közötti megtérítési igények.

4. Mi történik, ha az egyik fél a saját pénzét tette a közös házba?

Előfordulhat például, hogy:

• az egyik házastárs a házasság előtt megtakarított pénzéből fizette az önerő jelentős részét;
• valamelyik fél örökségét fordították a közös ingatlanra;
• az egyik házastárs szülei jelentős összeget adtak a lakásvásárláshoz;
• vagy valamelyik fél különvagyonából finanszíroztak egy nagyobb felújítást.

A Ptk. lehetővé teszi, hogy a közös vagyon megosztásakor bizonyos esetekben megtérítést lehessen igényelni a közös vagyonból a különvagyonra, a különvagyonból a közös vagyonra, illetve az egyik házastárs különvagyonából a másik házastárs különvagyonára történt ráfordítások miatt.

Sőt, ha a ráfordítás egy ingatlan jelentős és tartós értéknövekedését eredményezte, a megtérítésre jogosult házastárs bizonyos feltételekkel az értéknövekedésnek megfelelő tulajdoni hányadra is igényt tarthat.

Éppen ezért a válás vagyonmegosztással során rendkívül fontosak lehetnek a régi bankszámlakivonatok, adásvételi szerződések, ajándékozással vagy örökléssel kapcsolatos iratok, hitelszerződések és más dokumentumok.

+1 Mit érdemes összegyűjteni a vagyonmegosztás előtt?

Egy első áttekintéshez hasznos lehet összegyűjteni:

• az ingatlanok tulajdoni adatait és adásvételi szerződéseit;
• a hitelszerződéseket és az aktuális tartozás összegét;
• bankszámlák és megtakarítások adatait;
• gépjárműveket;
• nagyobb értékű vagyontárgyakat;
• céges részesedéseket, üzletrészeket;
• a házasság előtti vagyonra vonatkozó dokumentumokat;
• öröklésből vagy ajándékozásból származó vagyon bizonyítékait;
• valamint azokat az iratokat, amelyek igazolhatják, ha valamelyik fél különvagyonából jelentős összeget fordított a közös vagyonra.

Minél pontosabban rekonstruálható, mi mikor, milyen forrásból került a házastársak vagyonába, annál tisztábban lehet látni, milyen igények merülhetnek fel a vagyonmegosztás során.

Válás vagyonmegosztással: mikor érdemes ügyvédhez fordulni?

Lehetőleg még azelőtt, hogy valamelyik fél olyan megállapodást ír alá, amelynek a hosszú távú következményeit nem látja át.

Ilyen lehet például:

• Egy ingatlan megtartása, 
• a másik fél kivásárlása, 
• a fennálló hitel átvállalása vagy 
• egy több tízmillió forintos vagyon felosztása.

Ügyvédként, igazságügyi mediátorként és közgazdászként ezért komplexen vizsgálom a helyzetet: célom, hogy ügyfelem ne csak azt értse, jogilag mire jogosult, hanem azt is, hogy az egyes megoldásoknak milyen gyakorlati és pénzügyi következményei lehetnek.

Ha válás vagyonmegosztással előtt áll, és szeretné tudni, hogy az Ön helyzetében mi minősülhet közös vagyonnak, milyen különvagyoni vagy megtérítési igénye lehet, illetve mi történhet a közös ingatlannal és a hitellel, egy 20 perces díjmentes előzetes konzultáció keretében közösen áttekintjük az ügy lényegét.

Megkeresésére 24 órán belül visszajelzek.

Vegye fel velem a kapcsolatot!

A cikk általános tájékoztatást tartalmaz, nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsadásnak.

‍