Válás gyerekkel: 3+1 tipikus hiba, melyet érdemes elkerülni - Családjogi ügyvéd
Egy válás során számtalan megterhelő érzelem önthet el bennünket.
A közös jövő, az otthon, az élet, amely mellett egykor elköteleződtünk, és amelyet hosszú éveken át együtt építettünk, egyszer csak véget érni látszik. Közben számos gyakorlati kérdést rendeznünk kell: mi legyen a közös otthonunkkal, a hitellel – és ami talán a legnehezebb - a gyermekeink sorsáról is.
Mindezt úgy, hogy közben olyan erős érzelmekkel kell megküzdenünk, mint a csalódás, a gyász, a düh vagy éppen az igazságtalanság érzése.
Családjogra specializálódott ügyvédként a következő cikkemben a praxisom során tapasztalt leggyakoribb hibákat gyűjtöttem össze, melyeket elkövethetünk, ha a válást fontolgatjuk gyermekkel.
1. „Majd a gyerek eldönti, kivel akar élni”
Gyakori tévhit, hogy egy bizonyos életkortól a gyermek egyszerűen eldöntheti, melyik szülővel szeretne élni, a valóság azonban ennél árnyaltabb.
A Ptk. 4:171. § (4) bekezdése szerint a bíróságnak biztosítania kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermek az őt érintő döntések során meghallgatást kapjon, és véleményét korára, érettségére tekintettel megfelelő súllyal figyelembe kell venni.
A tizennegyedik életévét betöltött gyermek esetében a szabály még erősebb: a szülői felügyeletére és elhelyezésére vonatkozó döntés főszabály szerint az egyetértésével hozható meg. Ez azonban még ekkor sem jelenti azt, hogy a gyermek korlátlanul „választhat”: kivételt jelent, ha a választása a fejlődését veszélyeztetné.
Tipikus hiba a gyermeket arra kérni, hogy válasszon a szülei között. A jogi eljárástól függetlenül ez rendkívül nehéz érzelmi helyzetbe hozhatja a gyermekünket.
2. A másik szülő kizárása a gyermek életéből
A kapcsolat megromlása könnyen vezethet ahhoz a gondolkozáshoz, hogy „ha már külön élünk, a gyerekkel kapcsolatban én döntök”.
A különélő szülők bizonyos, a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben akkor is közösen gyakorolják jogaikat, ha egyébként a szülői felügyeletet az egyik szülő gyakorolja - kivéve, ha a különélő szülő jogát a bíróság ebben a körben korlátozta vagy megvonta.
A Ptk. 4:175. § (1)-(2) bekezdése kifejezetten felsorolja a gyermek sorsát érintő lényeges kérdéseket. Ilyen többek között:
- a gyermek nevének megváltoztatása;
- a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének kijelölése;
- a huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése;
- a gyermek állampolgárságának megváltoztatása;
- a gyermek iskolájának és életpályájának megválasztása.
Vagyis attól, hogy a gyermek életvitelszerűen az egyik szülő háztartásában él, a másik szülő nem válik automatikusan „külső szemlélővé”.
Díjmentes konzultációért kattinson ide!
3. A kapcsolattartás „büntetésként” történő megvonása
Az egyik legveszélyesebb konfliktusforrás, amikor a kapcsolattartás a szülők közötti vita eszközévé válik.
Például:
„Nem fizetett időben, ezért ezen a hétvégén nem viheti el.”
Vagy:
„Összevesztünk, ezért most egy ideig nem találkozhat a gyerekkel.”
A Ptk. 4:178. § alapján a gyermeknek joga van arra, hogy a különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, a különélő szülő pedig fő szabály szerint jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani.
Ezért a kapcsolattartás és például a gyermektartásdíj kérdését nem célszerű egymás „ellentételezéseként” kezelni.
Ha a kapcsolattartással tényleges probléma van, annak jogszerű rendezését kell kezdeményezni, nem pedig egyoldalúan új szabályokat kialakítani.
+1 A gyermek közvetítőként történő használata
„Mondd meg apádnak, hogy vasárnap hatra hozzon vissza.”
„Kérdezd meg anyát, hogy elmehetsz-e velünk nyaralni.”
„Mondd meg neki, hogy még mindig nem utalta át a pénzt.”
Első látásra ezek a mondatok apróságnak tűnnek, hosszabb távon a gyermek könnyen a szülők közötti kommunikáció közvetítőjévé válhat. Ugyanakkor a szülők közötti együttműködés a felnőttek feladata.
A Ptk. 4:173. § kifejezetten előírja, hogy a szülői felügyeletet gyakorló és a különélő szülő a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében – természetesen egymás családi életét és nyugalmát tiszteletben tartva - köteles együttműködni.
Ez nem jelenti azt, hogy a válás után jó kapcsolatot kell ápolniuk egymással. Azt azonban igen, hogy a gyermekkel kapcsolatos szükséges kommunikációt lehetőleg közvetlenül egymással kell megoldaniuk.
Miben tud segíteni egy válásra szakosodott ügyvéd?
A válás során nem feltétlenül az jár a legjobban, aki minden kérdésben „győzni” próbál. Sokkal fontosabb, hogy már az első döntések előtt átlássuk azok jogi, pénzügyi és hosszabb távú családi következményeit.
Egy rosszul megválasztott lépés később a kapcsolattartás, a szülői felügyelet, a vagyonmegosztás vagy akár egy bírósági eljárás során is komoly nehézséget okozhat.
Ebben tud segítséget nyújtani egy családjogra és válásokra specializálódott ügyvéd.
Ha közös kiskorú gyermekük van, már a válás megindítása előtt érdemes átgondolni többek között:
- hogyan történjen a szülői felügyelet gyakorlása,
- hol legyen a gyermek lakóhelye,
- hogyan alakuljon a kapcsolattartás, a hétvégék, ünnepek és iskolai szünetek megosztása, valamint
- a gyermektartás és a gyermekkel kapcsolatos egyéb kiadások viselése.
Ügyvédként abban segítek, hogy érthetően lássa a lehetőségeit és azok várható következményeit, és ne egy érzelmileg különösen nehéz időszakban kelljen egyedül eligazodnia a jogi kérdések között.
Ha válást fontolgat, de még nem tudja, hogyan érdemes elindulnia, egy 20 perces díjmentes előzetes konzultáció keretében közösen áttekintjük az ügy lényegét és a legfontosabb kérdéseket.
A jelen weboldalon közzétett cikkek kizárólag általános tájékoztatási célt szolgálnak, és nem minősülnek ügyvéd által nyújtott egyedi jogi tanácsadásnak. Jogi konzultációért kérem vegye fel velem a kapcsolatot.